Purim – hogya?

Hogyan ünneplünk?
Ádár hó 13-án böjtölünk (Eszter böjtje); napkeltétől az est beálltáig nem eszünk és nem iszunk semmit. Dolgozni, utazni szabad. (Ebben az évben ez a nap szombatra esik, így ádár 11-én, vagyis a megelőző csütörtökön tartottuk Eszter böjtjét, mivel pénteken és szombaton nem böjtölünk). Ezzel emlékszünk arra, hogy a nép böjtölt, hogy Eszter sikerrel járjon.
Idén február 27-én este köszönt be purim. Négy fontos micvája (parancsolata) van az ünnepnek:
1. Mátánot láevjonim (מתנות לאביונים): adomány a szegényeknek. Purimkor micva legalább két szegénynek cedákát, vagyis adományt adni.
2. Megilá: A nap folyamán kétszer: este és reggel olvassák fel nyilvánosan, kézzel írt pergamentekercsből a Megilát Esztert (מגילת אסתר), vagyis Eszter könyvét. Amikor Hámán nevéhez érnek, szokás zajt csapni: kereplőt pörget, dobog a hallgatóság, hogy ne is hallják a nevét. Sok helyen elő is adják a történetet, melyet jiddisül piremspílnek(פורים-שפיל) nevezünk.
3. Misloách mánot (משלוח מנות), vagy sláchmónesz: micva legalább két embernek ajándékcsomagot küldeni. A csomagban legalább kétféle étel-ital van, lehetőleg olyan, amelyekre különböző áldást kell mondani.
4. Miste (משתה), vagyis lakoma: purim délutánján nagy lakomát rendezünk, sok étellel-itallal, vidámsággal.
Szokás purim napján jelmezbe bújni. Ennek oka, hogy a purimi történet minden mozzanata mögött ott van Isten, az Ő terve alapján alakul minden, de a Neve egyszer sem szerepel a megilában. Ugyanígy bújunk mi is jelmezbe, fokozva ezzel a vidámságot. Ez a gondolat jelenik meg az ünnep jellegzetes süteményében, melyet hámántáskának (homontásen – talán innen ered a név is, a német Mohntasch, vagyis mákos táska szóból) vagy hámánfülének (oznéj hámán) hívnak. A háromszögletű tésztában mákos, diós, vagy lekváros töltelék rejlik. Egy másik, mostanában kevésbé népszerű, hasonlóan töltött purimi sütemény a bepólyált kisbaba alakot formázó kindli (a név azt jelenti: babácska). Sokan esznek töltött káposztát az ünnepen.
A purimi lakomákon sok ital is fogy. Vannak, akik úgy tartják, addig kell inniuk, amíg már nem tudják megkülönböztetni az áldott Mordechájt az átkozott Hámántól.
A purimot követő nap susán purim (שושן פורים). Ez a nap ma csak Jeruzsálemben ünnep (ott viszont a mi purimunk nem ünnepnap), mivel az az egyetlen olyan város, ami már Jehosuá idejében, a honfoglaláskor is bizonyosan fallal körülvett település volt. Susán Áchásvéros király fővárosa volt, és a városokban két napig tartottak az összecsapások. Ennek emlékét őrzi a susán purim.