Történelem

A kezdetek…

Budapest más pontjaihoz hasonlóan a VIII. kerületben is a 19. század utolsó harmadában jelent meg először számottevő zsidó lakosság. Az 1870. évi népszámlálás szerint 2050 fő izraelita élt a kerületben, mely az összlakosság 5%-át tette ki. Tíz évre rá számuk megháromszorozódott, majd a húszas évekig dinamikusan emelkedett, azt követően pedig folyamatosan csökkent. 1920-ban az izraeliták csaknem egynegyedét adták a kerület népességének. Ez a viszonylag gyors ütemű létszámnövekedés nagyrészt a belső migrációnak, az átlagnál magasabb termékenységi rátának és alacsonyabb halálozási aránynak volt köszönhető.

Zsibvásár a régi Teleki téren, 1940 - Escher Károly

Zsibvásár a régi Teleki téren, 1940 – Escher Károly

Az említett folyamatokon kívül – csakúgy mint más pesti kerületekben – Józsefvárosban is voltak Kelet-Európából érkező, többnyire lengyel eredetű, galíciai bevándorlók. A közhiedelemmel ellentétben ugyanakkor egyelőre úgy tűnik, hogy ezen bevándorlók létszáma nem haladta meg jelentősen a budapesti átlagot. Ahogy egy harmincas évekbeli cikk fogalmaz az Egyenlőség című folyóirat hasábjain: „A pesti chaszideusok valamennyien magyarok. Az orosz és  lengyel honosokat a sokszoros razziák és kiutasítások már régen eltávolították az ország területéről. A magyar chaszidizmus kezdettől fogva önálló ág volt a keleti zsidóság terebélyes életfáján.” 

Józsefvárosi imahelyek

Levéltári forrásoknak és kutakodásoknak köszönhetően 44 valaha működő józsefvárosi imahelyről szereztünk eddig tudomást. Napjainkra ebből kettő maradt: A Nagy Fuvaros utcai zsinagóga és a Teleki Téri Imaház. Ezeknek a helyeknek egy része állandó lakásimaházként, már részük pedig alkalmi vagy ideiglenes, a főünnepek idejére megnyitott ún. pótimaházként  működött. A fentebb már említett cikkben az alábbiakat olvashatjuk: „A pesti chaszidizmusnak egy másik fészke a Teleki-tér környéke, ezen a vidéken is több mint egy tucat imaházat találunk, sőt a beavatottak szerint ez a pesti chaszidizmus igaz fellegvára. […] Ilyen schül például a nagy czortkovi cáddikról elnevezett Czortkover Klausz, a Teleki-tér és a Karpfenstein-utca sarkán. [mai nevén Karácsony Sándor utca – szerk.]

1945-ig működő zsidó imaházak Józsefávárosban

Teleki tér 22.

Arra a kérdésre, hogy pontosan kik és mikor alapították a Teleki tér 22. szám alatti imaházat, egyelőre még nem sikerült pontos választ kapnunk. Arra is van esély, hogy a cikkben említett, a Teleki tér szemközti oldalán működő imaházhoz hasonlóan itt is Chortkovból (mai néven Csortkiv, Ukrajna) elszármazó hászidok imádkoztak, a másik lehetőség (ez a valószínűbb), hogy az említett imaház kvázi átköltözött a Teleki tér 22. szám alá és itt folytatta tovább működését. Egyelőre még nem sikerült megbízható forrásokhoz jutnunk.

Csortkover Kloizban alapult Misna Társaság alapító okirata

Chortkover Kloyzban alapult Misna Társaság alapító okirata 1927-ből

A Kloyz (mely a latin claustrum szóból származó jiddis szó) egy tanulás céljából létrehozott magán intézmény, ahol a felnőtt férfiak Tórát, Talmudot és más szent zsidó szövegeket tanultak. 1927 májusában huszonnyolc zsidó férfi megalapította a Teleki Téri kloyz Mishnah közösségét, és kötelezték magukat, hogy összegyűljenek minden este Mishnát tanulni.

 

 

 

A Chortkover Kloyz eredeti pecsétje

A Chortkover Kloyz eredeti pecsétje

Askenázi zsidók voltak, de ahogyan minden hászid, úgy ők is a “szefárd” rítus szerint imádkoztak, melyet máig őriz a közösség. Tudomásunk szerint jelenleg Antwerpenben és Cfáton élnek még chortkovi hászidok.

>> Csortkov és a Kamenyec-Podolszkij mészárlás a DeGoB oldalán

Comments Closed