Kőbányai János a teremtő „véletlen” révén jutott a Teleki térre. Fél éves „illegális izraeli útjáról” baal tsuvaként visszatérve a Teleki Téri Imaház (száműzetésben lévő) rabbijánál, Raj Tamásnál kezdett héberül tanulni. Egyszer mesélte Tamásnak, hogy egy tunéziai francia barátja érkezik Budapestre a Nagyünnepek idején. A rabbi a „szefárd rítusú” Teleki zsinagógát javasolta a vendégnek. Mivel János is odament, Juci bácsi egyből be is fogta őt a minyenbe.
Kőbányai János, aki korábban már készített szociográfiákat, arra gondolt, hogy A minjan címmel ismét ír egyet. Terve az volt, hogy mélyinterjúk alapján lejegyzi kilenc teleki téri tag élettörténetét, a tizedik pedig ő maga lesz. Sajnos a „project” nem valósult meg… A Teleki Téri Imaház érdekessége, hogy leginkább munkásemberek jártak ide. Az első interjúalany, Heller Jóska bácsi egyszer összeesett a zsinagógában, ennek ellenére két és fél év alatt több ezer oldalt mondott szalagra Jóska bácsi. Zsidó Regény lett volna a szintén meg nem írt szociográfiai mű címe. Előbb Jóska bácsi felesége, majd az ő halála akadályozta meg a teljes élettörténet elmondását.
Néhány interjú készült Gláser Jakabbal is – sebtében, egy kórházba vonulása előtt. Ugyanakkor többen is meghaltak interjúzás közben, vagy még mielőtt sorra kerültek volna. Az igazi akadály azonban Kőbányai szerepváltása volt: íróból templomlátogató lett belőle: a szükséges írói távolságtartás föloldódott a közösségben. Kár, hogy a 20. századi magyar zsidó sors ezen dokumentuma nem fog fennmaradni.
Közben Raj Tamást a rendszerváltás körül kinevezték a Nagyfuvaros utcai Zsinagóga rabbijának, így a „kile” rabbi nélkül maradt. A Tóraolvasást ugyan meg lehetett nélküle is oldani, de nem maradt, aki „drósét” mondjon. Kőbányai úgy gondolta, hogy ez írónak való feladat, így hétről-hétre vállalta az aktuális hetiszakaszból való felkészülést és hozzáolvasást. Mivel az előadásait szerette a közösség, ez a „feladat” öntudatlanul is mérhetetlen segítséget nyújtott számára saját a munkájában. Ez a fajta elmélyülés és műveltség szinte az egész nemzedékéből hiányzott.
A „fél-rabbi” szerepnek végül az vetett véget, hogy Kőbányai Izraelbe ment Ph.D tanulmányokra. Ekkor kérte meg élettársának, Fenyő Áginak a fiát, hogy helyettesítse a minyenben. Mayer András azóta is töretlenül erősíti a kile tagságát.
De ez már egy másik történet.
